A gigantikus kard

Magyarságunk történelmét legendák teszik színessé, a kutatások során előkerült tárgyak pedig egy – egy történet megalapozottságát hivatottak bizonyítani. A világ számos múzeuma őrzi a magyarság történelmi ereklyéit, melyeknek rég itthon lenne a helye, de úgy tűnik, ez csak hiú ábránd marad.

Ilyen ereklye Szent István kardja, amit 1368 –tól a Prágai Szt. Vid Székesegyház kincstárában őriznek*. A leltárban rögzített adatok szerint: „Gladius S. Stephani Regis Ungarie cum manubrio eburneo — azaz Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal.”

A koronázó érsek Szent Istvánnak e szavakkal nyújtotta át kardját: "Övezd fel kardodat oldaladra, leghatalmasabb, hogy ezáltal az igazság hatalmát gyakorold..."

Szent Istvánt nem, mint erőskezű uralkodóra emlékezik, inkább a kereszténységet védő, megtartó, hősiesen gyakorló uralkodóként és államalapítóként jelenik meg nemzetünk emlékezetében.

A bécsi Képes Krónika leírása alapján, a fejedelmi trónra lépő ifjú Istvánt 997-ben, a Koppány elleni harcra készülve, övezték fel először karddal. Elképzelhető, hogy ez volt a ma is látható prágai kard, amelyet a Gizella királynő kíséretével érkező német lovagok hoztak a fejedelemnek.

Vagyis a legendás kardot 997-ben, a Veszprém melletti Sóly község határában a Koppány ellen vívott csatában viselte először István (Vajk).

És itt térünk át a mára: Ennek a X. század végi ütközetnek az emlékére helyezték el István kardjának hatalmas, fából készült méretarányos mását 1998-ban, Sóly település határában, egy kéthektáros területen, a Kálvária-dombon.

A földbe szúrt kard jelkép, Attila “király” legendája / Isten kardja / óta összekapcsolódik az “Istentől kapott hatalom” gondolatával. A kard 7°-kal tér el a derékszögtől, ami azt a hatást kelti, mintha valóban kelet felől maga az Isten vágta volna bele a Sólyi hegyoldalba, mely a keletről érkező magyarságot, mint magát az Isten kivont kardját jelképezi.

A 13 m-re a földből kiálló kard egy darab 140 éves 15,8 magas tölgyfából, egy hónapi faragással készült. A kard átmérője, megközelíti a 80 cm –t. A mai időkig a világ legnagyobb kardjának tartják.

Nos, e különleges látvány megtekintését, mindenkinek ajánlom, mert egy felejthetetlen élménnyel lesz gazdagabb, s ha már erre felé hozza a jó szerencséje, ne felejtse el megnézni a több, mint 1000 éves Sólyi Református templomot sem, melynek elődjét István állíttatta Koppány feletti győzelme emlékéül. A korabeli kápolnát egy 1009 - ből származó dokumentum az egyetlen olyan templommá minősíti, amely dokumentáltan Szent István nevéhez kapcsolható. A jelenkori kialakítását a XII. sz. - ban kapta.

Budapest, 2012-01-30/Szálka

* Prágába kerülésének körülményeire több változatot találtak a kutatók: 1) 1354 után Nagy Lajos királyunk adományozta IV. Károlynak. Ebben az időben Nagy Lajos több alkalommal adományozott Szent István ereklyéket a cseh királyi udvarnak; 2) Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával a kardot, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokárhoz menekítette a magyar királyi kincstár egy részét; 3) III. Vencel cseh király vitte magával, akit korábban Magyarországon is királlyá koronáztak.

FEL

Forrásmunkák, Saját kutatásaimon és személyes tapasztalatimon túl: www.mplk.hu, www.istentisztelet.net, http://ehumana.hu, www.sulinet.hu, www.nemzetijelkepek.hu,www.wikipédia.hu