HUN - hangok


Hűség, Bátorság,Kitartás!
MENÜ

Cikkek

Üzenet-Csendőrök tízparancsolata

Emléknap-Hősök napja

Otranto hőse

Horthy a Kormányzó

További cikkek>>>

A megtagadott hősök!

A megtagadott hősök. Kereszt és rohamsisak!

Töprengek; vajon mi indokolja azt, hogy a mindenkori magyar kormány (ebben élenjár a Fidesz), kézzel, lábbal tiltakozik a Becsület napi megemlékezésről, a Kitörés napjáról (1945. február 11. (-13), melyben több ezer magyar honvédet és civil áldozatot mészárolt le a „felszabadító” Vörös hadsereg.

„Neonáci” gyülekezés – hangoztatják úton-útfélen, és ezt szajkózzák az írott média bértollnokai is, alaptalanul. Budapest és a Budai vár hős védői azok a honvédek voltak, akiknek bajtársai a frontokon vérüket hullatták drága hazánkért.  Budapest ostromának védelmében ugyanazon nép és hőn szeretett nemzetünk fiai harcoltak, akik felesküdtek arra, hogy életük árán is megvédik hazánkat az ellenségtől. Ekkor a vörös horda volt az ellenségünk és esküjükhöz híven, honvédjeink többsége életét is adta a harcok során.

Az, hogy a német hadsereg oldalán tették mindezt, nem az ő bűnük. Ők voltak a szövetségeseink, akik vállvetve harcoltak egy olyan ország, olyan fővárosáért, melyhez vajmi kevés közük volt. A tisztesség, a bajtársi becsület kívánta úgy, hogy összefogjanak a vörös rém ellen. Nem az egyszerű német és magyar katona kell, hogy legyen a bűnbak azért, amibe a politika irányítói belerángatták a világot. Nekik az volt a feladatuk, hogy megvédjék Magyarországot és rajta keresztül egész Európát a bolsevizmustól - a népek rákfenéjétől-, s becsületükre legyen mondva, ezért ők mindent meg is tettek és a legdrágábbat, az életüket áldozták érte. Nem rajtuk múlott, hogy a kommunizmus gyötrelmei mégis rátelepedtek, főleg Európa keleti felére.

A „Fekete bakancsosok rossz emléket ébresztenek egyesekben” - hangzik el gyakran magyartalan kifogásként. Nos, ezen a napon akkor a „beszarik” ne menjenek a város azon pontjára, ahol szerintük félniük kell (bizonyára a többségük, a frontról is ezért maradt távol).

Becsület-napja 1945.február 11.A Becsület napi megemlékezéseken, még sohasem volt rendbontás. Ha volt is valamiféle „rendellenesség”,  azt éppen a liberálisok „útszéli” jelenlétükkel és obszcén bekiabálásaikkal gerjesztették – hiába! A fegyelmezett megemlékezést nem tudták egy esetben sem megzavarni.

Úgy vélem, a legfőbb elzárkózást a Kitörés hőseitől az okozza, hogy mindez a Szálasi szféra alatt történt. Csak azt felejtik el a ma történelmet hazudó szócsöveinek hozzátenni, hogy Szálasinak vajmi kevés köze volt az akkorra kialakult helyzethez. Nem a nyilasok bűne, hogy az orosz – amerikai - angolszászrepülők szétbombázták a fővárost (Hitler megkímélte az általa megszállt történelmi városokat ettől a barbárságtól). Nem Szálasi lépett be a háborúba, nem Szálasi kötött szövetséget a németekkel, nem Szálasi engedte be az országba a Német Hadsereget. Szálasi Ferenc kész helyzet elé volt állítva, amikor végveszélyben átvette az ország irányítását. A szovjetek, ekkor már Magyarország területén raboltak, öltek, gyilkoltak és erőszakolták meg a nők tízezreit. Nem volt és nem is lehetett más választása, mint megvédeni a vörös fertőtől az országot és ebben egy emberként állt mögötte a Magyar Honvédség és becsületbeli bajtársai: a Német Hadsereg.

Teljesen értelmetlen arról fecsegni, hogy ki kellett volna lépni a háborúból. Mit kaptunk volna akkor cserébe? A Szovjet vezetés nem ígért semmit! Nem bombázták volna le Budapestet?

Lehet, hogy nyertünk volna egy fővárost, de elveszítettük volna a becsületünket a világ előtt, örökre! Akkorcivil-lakosság Így várata vörös sátánokat talán nem 300 ezer nőt szégyenítnek meg az oroszok és tesznek testi – lelki nyomorékká, hanem 1 milliót. Nem csak három napig, esetleg három hónapig folyik a szabadrablás az országban. Nem csak 45 évig szolgálunk a vörösöknek, és a honi kommunista pribékeknek, hanem mindmáig. Azonban, nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy akkor a vörös horda végigsöpört volna egész Európán és a mai napig a kommunizmus igája alatt sínylődnénk, mert koránt sem biztos az, hogy akkor sikerült volna kiebrudalni őket a megszállt területekről.

S tudjuk már mit jelent az orosz jelenlét. Nyomort, nélkülözést (bár ezt az Európai Uniótól is megkaptuk). Börtönt és akasztófát. Kommunizmust és lelki, szellemi terrort (most ezt meg megkapjuk a liberalizmus képviselőitől és a meggyökeresedett bolsevik szemlélettől is).

Túl kellene már lenni a politikai „elitnek” a fékevesztett gyűlöletkeltésen – legalább egy napra -, ha másért nem, hát azért, hogy a hont védő hősökről végre már tisztességben, nyugalomban meglehessen emlékezni.

1956 hőseit évtizedeken át bűnözőnek és rendszerellenes elemnek tartották. Mára gyilkosaik utódai is „emlékeznek” hősi tetteikről.  A történelmi igazságtétel megköveteli, hogy Budapest védőiről, a Budai vár hőseiről, honvédjeiről, önfeláldozó civil lakósságáról is megemlékezhessenek azok, akik pártállástól függetlenül nemzetünk gyermekeinek tartják azokat, akik a hazának és népüknek tett esküjükhöz híven életüket adták egy szabad haza megteremtésének oltárán.

Egyelőre utópiának tűnik, hogy a Budai várban szobor álljon emlékezetükre, de reménykedjünk, nincs messze azaz idő, amikor fejet hajthatunk emlékművük előtt!

Isten segedelmével, úgy legyen! Kitartunk!

Budapest, 2012. február 8./Szálka    További írás a Becsületnapról ITT!

Fel

Horthy Miklós

II. rész. A politikus és kormányzó     (I.rész itt)

A Vörös terror és az országba betört cseh és román csapatok megfékezésére, a helyzet normalizására 1919. május 31 – én Szegeden létre jött egy nemzeti kormány, melyben Horthy Miklóst hadügyminiszterré és a hadsereg fővezérévé nevezték ki.

A nemzetgyűlés 1920. március 1 –én Horthy Miklóst Magyarország Kormányzójává választotta. Száznegyven képviselőből 130 Horthy mellett szavazott.

Horthy MiklósEgy vesztett háború, egy Vörös, majd egy „Fehérterror” és cseh – román intervenció után vállalta az ország talpra állítását. A hatalma megszilárdulásával egyidejűleg, fejlődött a gazdaságunk, az oktatás, az orvosi ellátás, a közbiztonság. A Koronát felváltó (1926) Pengő, Európa egyik legerősebb valutája lett.

Az ország lakóinak száma fokozatosan emelkedett: míg 1920 – ban 7,6 millióan, addig az utolsó békeévben 1940 – ben 9,5 millióan voltunk.

A külpolitika terén, tudatosan törekedett a Trianoni – béke revíziójára (megjegyezni kívánom, hogy ez nem békeszerződés volt, ahogy sokan emlegetik, mert szerződés jogilag –lényegében - két egyenlő fél között létrejött írásos dokumentum. Trianonban nem ez történt, hanem Békediktátum – ahol a győztes hatalmak – diktálták a feltételeket!)

Eleinte az olaszokban vélte megtalálni a szovjet és német fenyegetettség megoldásának lehetőségét, azonban a Berlin Róma tengely létrejöttekor inkább a németek felé orientálódott.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 1939 – ben még Sztálin is szövetséget kötött Hitlerrel, valamint – bár csak a háború vége felé – Churchill, Heinrich Himmlerrel tárgyalt az esetleges békekötésről – bár az utóbbit igyekeznek letagadni -!

Horthy kormányzó külpolitikai eredményét kiemelkedően jelzi a bécsi első (1938. november 2.), illetve a bécsi második döntés (1940. augusztus 30.). /Az első bécsi döntés kicsikarásához, nagymértékben hozzájárultak a „Rongyos gárda” sikerei.

A Háromhatalmi egyezménynek hazánk (1940. nov. 20 – án csatlakoztunk) és Jugoszlávia is tagja volt, de ott rövid időn belül egy németellenes kormány került hatalomra.

Horthy, hogy megvédje a magyar lakta területeket 1941. április 11 –én kiadta a bevonulási parancsot délvidékre, mivel ekkor már nem kötötte őt a Jugoszláviával kötött „örökbarátság” – szerződés, mert előtte már április 10 – én kikiáltották a Független Horvát Köztársaságot és ezzel Jugoszlávia megszűnt létezni. Bár az angolok elítélték Horthy lépését, de ez mit sem von le annak érdeméből, hogy a kormányzó a legjobb döntést hozta az adott helyzetben.

Miután 1941. június 22 –én Németország megtámadta a Szovjetuniót, 1941. június 27 –én hadiállapotba kerültünk a szovjetekkel szemben. Hadüzenet NEM történt.

Horthyt ettől függetlenül a megtámadott Szovjetunió vezére – Sztálin - sem tartotta háborús bűnösnek.

Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy Magyarországon voltak legnagyobb biztonságban a zsidók.       Példának okáért elmondhatjuk, hogy a németek bevonulása után 1944. augusztus 26 – án Horthy egy páncélos hadosztályt rendelt Budapestre, hogy megakadályozza a Gestapót a fővárosi zsidó lakósság elhurcolásában (Később Szálasi Ferenc Nyilas pártszolgálatosokkal őriztette a gettót az atrocitások ellen).A híres fehér lovon, Horthy Miklós

Elsősorban a kormányzó előre haladott kora (76 éves volt már ekkor), továbbá a háborúból való kilépés kísérletének a sikertelensége miatt lelkileg összeomlott így, az ország ügyeit az adott helyzetben, megfelelően kézben tartani már nem tudta, ezért a kormányzóságáról önként lemondott, és az ekkorra megerősödött Nyilaskeresztes Párt vezetőjét Szálasi Ferencet bízta meg (1941. október 16 – án átadott kinevezéssel) az ország további irányításával.

Horthy a háború végéig Németországban tartózkodott, majd Portugáliában telepedett le.

Egészségi állapotának fokozatos romlása 1956 decemberétől, szinte állandóan az ágyához kötötte, míg végül 1957. február 9 – én a portugáliai Estorilban visszaadta lelkét a Teremtőjének. Temetése február 11 –én Lisszabonban volt. Abban a Temetőben, ahol menyének egy alkalommal a következőket mondta: „…Itt szeretnék pihenni, amíg haza nem visznek egy szabad Magyarországra…”

Végre ez a pillanat is elérkezett: a Magyar Tengerészek Egyesülete kezdeményezésére 1993. szeptember 4 – én Kenderesen a családi kriptába – felesége és négy gyermeke mellé - helyezték végső nyugalomba.


Utóélet napjainkban: részbeni megnyugvással töltheti el a hazájukat szerető magyar embereket, hogy Horthy Miklós Kormányzóra több szervezet, civil egyesület, többek között a Horthy Miklós Társaság, évről évre méltóképpen megemlékezik. A kormányzó tiszteletére Budapesten, a Szabadságtéri Református Egyházközség szobrot állítatott a templom aulájában. Budapesten, a Szent István Bazilikában, halálának 51. évfordulójára 2008. február 9 – én a Jobbik és a Magyar Gárda ökumenikus szentmisét celebráltatott.


Bár ezek mind – mind szép eredmények, de még mindig késik a teljes igazságnak a feltárása és többek között e kor nemzeti hőseinknek köztük Szálasi Ferenc, Francia Kiss Mihály, Prónay Pál, Héjjas Iván … és sok – sok nemzetéért mártírhalált halt hazafi teljes rehabilitálása.

Ha ez megtörténik, akkor mondhatjuk el majd, hogy hazánk Magyarország teljesen szabad, független, demokratikus HAZA! Most még csak egy „csonka ország" vagyunk! Tegyünk érte, hogy, szeretett országunk ismét HAZA legyen: „A MI HAZÁNK, SZÉP NAGY MAGYARORSZÁG!”

Isten segedelmével; Addig is Kitartunk!

Budapest.2011.december 27./Szálka

(TeoR)

FEL

Horthy Miklós

I. rész.  Otranto hőse

A magyarországi történelem három kormányzóval - szó szerint - dicsekedhet. Lássuk a névsort: Hunyadi János – a török verő -, Kossuth Lajos – 1848 hőse – és Horthy Miklós – a nemzet, a gazdasági fellendülés, a revízió vezére és nem utolsó sorban Otranto hőse!

Évtizedeken át, igyekeztek lejáratni Vitéz Nagybányai Horthy a Miklóst, de Ő tiszta lelkiismerettel állhat az utókor előtt, mert tetteivel – többségében -, a Magyar Nemzet érdekeit szolgálta, legalábbis egy ideig.

A hatalom átvétele után évekig tiszta fejjel és szívvel tette a dolgát, de végül a környezete, a „súgói”, lerántották őt is a politikai posvány olyan mélységébe, ahol már a haza elárulása is megfordult fejében. S, hogy ez nem történt meg, abban nagy szerepet játszik Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom. De ez már egy másik történet. Maradjunk meg ezúttal Horthy Miklós nem kormányzói tettei, hanem az Otrantói hős cselekedete mellett.

 

Ötödik gyermekként született Kenderesen, 1868. június 18 –án. Soproni gimnáziumi végzettsége után 1882 – ben a Fiumei Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiára felvételizett.

Az akadémia elvégzése után, a tiszti vizsga letételéhez szükséges három éves szolgálatát a Radetzky páncélos fregatton kezdte. Vizsgáinak teljesítése után öt évig járta a világ tengereit és óceánjait.

Műveltségét, képzettségét jól tükrözi, hogy beszélt németül, angolul, olaszul, horvátul, franciául. Kiváló céllövő, vívó, vitorlázó és még sok egyéb mellett remek lovagló volt.

Horthy Miklós az Otrantoi hősA Monarchia, torpedónaszádjainak átvételére Angliába és Németországba vezényelte 1894-1896 – ban. Másodosztályú sorhajóhadnagyként kapitánynak nevezték ki 1897 – 98 – ban, majd 1900 – ban már első osztályú sorhadnagyként volt kapitány, egy pólai (mai Pula) torpedónaszádon.

Házasságkötéséből (1901) négy gyermek született, akikhez a sors nem volt kegyes. Hárman korán eltávoztak az élők sorából, míg a negyedik gyermek egy baleset következtében, élete végéig csökkent munkaképességűvé lett.

Ripper tengernagy parancsnoksága alatt a St. Georg csatahajón szolgált, mely 1905 – ben Törökország ellen felvonult flotta vezérhajója lett, mely a Horthy vezette partraszállást, biztosította.

Törzstiszti iskoláját és vizsgáit 1906. és 1908. között végezte, illetve tette le, miután kinevezték a Taurus hadihajó kapitányává, majd 1909 – ben, korvettkapitánnyá léptették elő.

A Monarchia uralkodójához – Ferenc Józsefhez – 1909 végén haditengerészeti szárnysegédnek, majd Fregatt kapitánnyá 1911 – ben nevezték ki.

Szerbia, az Adriai tengerre való kijutásának megakadályozására 1912 – ben a Monarchia mozgósította haditengerészetét, ekkor Horthyt a Budapest páncélos hajóra vezényelték. 1913 – ban kinevezték sorhajókapitánynak.

Miután Szarajevóban meggyilkolták a trónörököst – Ferenc Ferdinándot -, a Monarchia 1914. július 27 – én elrendelte a teljes mozgósítást, másnap pedig a Szerbiának átadott hadüzenettel kitört az I. Világháború.

Horthyt a Habsburg cirkálón kapitányi megbízását követően kinevezték, a flotta legkorszerűbb cirkálójára a Novará - ra kapitánynak.

Hőstetteket, hőstett követett: 1915. május 2 – án az I. világháború egyik legbravúrosabb tetteként, a törököknek lőszert szállító német U-8 – as tengeralattjárót, a Földközi tengert ellenőrző angol és francia flotta „orra előtt” átvontatta a Novarával az Ontarioi – szoroson, hogy török kikötőbe távozzon. Bravúrját a német vaskereszttel, és Monarchia érdemkeresztjével honorálták.

1915. május 23 – án Horthy a Novarával és négy torpedónaszáddal az olaszok hadikikötőjét támadták meg. Megrongálták a kikötőt és a partvédő harceszközöket, majd visszatért Polába (Pula). Ezért a tettéért a Vaskorona rendet adományozták neki.

1915. december. 4. A Novara vezetésével rombolók és torpedónaszádok együttes erővel megrongálták a San Giovanni di Media kikötőt és több hajót elsüllyesztettek.

Az Otrantói hőstett

Horthy a Novara és a parancsnoksága alá rendelt osztrák – magyar, valamint német cirkálókkal, tengeralattjárókkal megtámadta az Otranto – szorost ellenőrzés alatt tartó francia, angol és olasz záró hajókat.

Tizenöt hajót elsüllyesztettek, tizenegyet megrongáltak. Az időközben a helyszínre érkező, háromszoros tűzerővel, rendelkező ellenféllel, Horthy felvette a harcot. Helyettese hősi halált halt, Ő több helyen megsebesült, de hordágyon is tovább irányította az ütközetet. Zászlós hajóját súlyos találatok érték, a Novara hajtóművét tönkretették a lövegek. Végül befutottak a Pólából és Cattaróból indított cirkálók és a tengeri csata végül eldőlt Horthy javára.

Horthyt a legnagyobb hőstettekért járó Mária Terézia lovagrenddel tüntették ki.

Súlyos sérülései után 1918. január 22 – én érkezett Polába, a Prinz Eugen kapitányi posztjára. A háborús helyzet miatt nem volt jó hangulat a matrózok között, ezért Horthy több intézkedéssel javított a tengerészek helyzetén. A Prinz Eugénen nem került sor olyan eseményre, ami haditörvényszéki beavatkozást igényelt volna.

Cattaróban viszont a St. Georg cirkálón 1918. február 3 – án matrózlázadás tört ki. Két nappal később a lázadók megadták magukat Karl Seidensacher ellentengernagynak. A negyven lázadó közül, négyet ítéltek halálra és hetet életfogytiglani büntetést kapott. Az ítéleteket Franz von Keil és Fiedler Pál írták alá Károly István tengernagy jóváhagyásával. A kivégzéseket 1918. február 13 – án hajtották végre.

Évtizedeken át Horthy „véreskezűségét” hirdették a vörös sakálok (Rákosi, Kádár) a matrózlázadás leverésében, a matrózok megtizedelésében. Még azt sem vették figyelembe, hogy az ítéleteken tengernagyok aláírásai szerepeltek.

Saját kora, Horthy cselekedeteit nagyra tartotta ezért ellentengernaggyá, léptették elő és kinevezték az osztrák – magyar flotta főparancsnokává. Ilyen magas rendfokozatot és beosztást magyar ember még soha nem ért el.

A Viribus Unitisz zászlóshajó Horthy irányítása alatt 1918. június 10 – én kifutott Polából (Pula), hogy Otrantónál az antant által létesített tengerzárat felszámolják. Az akció nem sikerült, ezért Horthy a további veszteségeket elkerülvén visszatért Polába (Pula).

1918. október 30 – án IV. Károly parancsára átadta a hadiflottát a délszláv Nemzeti Tanácsnak.

1918. november 3.  A fegyverszünet aláírása Padovában. Véget ért az I. Világháború és ezzel egyidejűleg Horthy Miklós haditengerészeti pályafutása is. Hazatért Kenderesre.

Isten segedelmével; Kitartunk!

Folytatás itt!

Budapest.2011.december 05./Szálka

(TeOr)

Fel

Emléknap!

Ismét közeleg május utolsó vasárnapja és a gyermekek arca egyre nagyobb örömmel konstatálja, megint ajándék van kilátásban, mert rövidesen megérkezik a gyermeknap!

S ezzel a gyermeknapi várakozással - sajnálatos módon - nemcsak a gyerekek elégszenek meg, hanem a felnőttek nagy része is. Nem gondolva, de főleg nem is ismerve ennek a napnak a legnagyobb jelentőségét!

A „Hősök Napja” - t minden év utolsó vasárnapján tartják legfőképpen az emigrációban. Az ünnep a második világháború után eltűnt a magyar naptárból! Más szelek fújdogálnak széles – e hazánkban. Jelen korunkban, nem a magyar katonák vére, hőseink és mártírjaink emléke a legfontosabb az uralmon lévőknek, hanem más idegen országok vélt vagy valós sérelmét, keservét, gyászát tartják fontosabbnak.Hősök napja. Május utolsó vasárnapja

--Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy-- „nemzetünk hősi halottainak kegyeletes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni.” Tehát nem tévesztendő össze semminemű más ország kegyeleti napjával. Azokról nem kell ezen a napon szót sem említeni. Ez nap a mi kegyeleti napunk. Van bőven kire emlékeznünk. Magyarország történelme során – érdemtelenül - sokat szenvedett, sok vért vesztett! Háborúkban, forradalmakban és a vérpadon egyaránt. Hőseink mindazon katonák és civilek, akik megszenvedtek e hazáért, e szent földért.

Megnyomorított, megcsonkított testek vallanak a kegyetlen múltról és a fájdalom kertjében sorakozó keresztek, mely ismert és ismeretlen hősök, mártírok örök álmát őrzi, idézi a rettenet korszakait.

„A Hősök Napja ma a kegyeletadás mellett (és azzal egyenértékűen) a béke jelentőségére hívja fel a figyelmet. Azt sugallja a mai kor emberének, becsülje meg, hogy közvetlen háborútól mentes korban és helyen élhet.” Bár ez a béke nagyon törékeny akkor, amikor terrorista hatalmak tartják rettegésben főleg az arab világot, mely közvetlenül ugyan nem érinti nemzetünket, de ébernek kell lennünk, mert könnyen részeseivé válhatunk a lelkiismeretlen politikai vezetés következményeként!

Ezért kell figyelni kiemelten, nemcsak vértanúinkra, hanem hétköznapi hőseinkre is, akik itt vannak közöttünk és mégsem figyelünk kellőképpen rájuk!

Mert, hősök ők is! Reméljük szavaik, mint elvetett magok megfogannak és új termést, új világot hoznak e hazának!

„Azok a katonák, akik elestek a háborúk, szabadságharcok, világháborúk hadszínterein, azok a civilek, akiket meggyilkoltak a harcok közepette,” vagy a vallatócellák, pincék mélyén, „azok igazán meghaltak visszavonhatatlanul és végérvényesen”. A „hősök napja” csak az övék, de nem szabad megfeledkeznünk róluk rohanó hétköznapjainkban sem.

A kegyelet, az emlékezés, a tisztelet mellett arra is tanít ez a nap, hogy:

„Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni soha” (Sz.F.)

Budapest, 2011. május 26./Szálka

Idézett részek forrása (kivétel az utolsó): www.hunmag.ca

Fel

Csendőrök a példaképek

 

Üzenet

- azoknak, akik nem a lentiek szerint teljesítik kötelességüket -

Csendőrök 10 parancsolata

  1. Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol!
  2. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország!
  3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó!
  4. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes!
  5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat!
  6. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered!
  7. Védd a másét. A magadét ne pazarold!
  8. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod!
  9. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen!
  10. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson

Budapest,2011.május/Szálka FEL

Asztali nézet